Méhbalzsam Snow Queen

A méhbalzsamok (monardák) Észak-Amerika keleti részeiről származnak. Leggyakrabban utak mentén, cserjésekben és világos erdők szélén nőnek. Mézelő aromás növények, amelyek vágott virágnak és a konyhában is kiválóan használhatók. Ügyeljünk a jó életkörülményekre a lisztharmat megelőzése érdekében. A Cambridge Scarlet egy régi méhbalzsam fajta, amelyet 1900 óta termesztenek. Ragyogó skarlátvörös virágokkal nyílik.

A hunyorok örökzöld évelők, amelyek lassan növekvő, bőrszerű, sötétzöld levelekből álló töveket alkotnak. A szárak általában négy-öt virágot hoznak. Nagyon korán, már tél végén és kora tavasszal virágoznak. Vázába csak azután használhatók, miután a virág közepén feltűnő magházak képződnek és a virág beérik. Korábban hajlamosak hervadni, és a szárak nem tartják meg a virágot egyenes helyzetben. A növény minden része mérgező. A Double Ellen Picotee hunyor félig telt virágai fehér és világosrózsaszín színbe hajlanak, bíbor-borvörös szegéllyel.

Értékes kerti és gyógynövényként ismert évelő, Észak-Amerikából származik. A tüskés virágközép ellenállhatatlan vonzerőt jelent a pillangók számára. Vázában 7–10 napig bírja. A szirmok leszedése után a szárak a virágközéppel megszáríthatók, vagy friss csokrokban is felhasználhatók érdekes elemként. A White Swan tejfehér virágokkal és barna-narancs középpel virágzik. A szirmok nem teljesen vízszintesen állnak, hanem enyhén lefelé hajlanak.

A fekete ökörfarkkóró őshonos évelő és kedvelt gyógynövény, amely a zabolátlan természet egy darabját hozza el a kertjébe. Természetes otthona a napos lejtőkön, töltéseken és utak mentén található, ezért nálunk is a kertben teljes napfényben, jól vízelvezető és inkább homokos talajban fejlődik a legjobban. Elviseli a hosszabb aszályos időszakokat is, és gond nélkül átvészeli a fagyokat akár mínusz huszonhárom fokig. Sötétzöld levelekből álló takaros tőrózsát alkot, amelyből májusban és júniusban erős, több mint egy méter magasra növő szárak bújnak elő. Míg az eredeti vadon élő faj sárga virágokat hoz, ez a kivételes var. album forma tiszta fehér virágokkal büszkélkedhet, amelyeket lila és finoman szőrös porzók díszítenek kifinomultan. Ezek a virágok szó szerint mágnesként vonzzák a méheket és más hasznos beporzókat. Bár rövid életű évelő, de ha jól érzi magát Önnél, megbízhatóan gondoskodik új magoncokról, és a következő években is ugyanazon a helyen nő. A virágágyásban tökéletesen kiegészíti a szárazságtűrő füveket, és remekül illeszkedik a természetes stílusú ültetésekbe. Az erős és magas virágos szárakat bátran levághatja vázába is, ahol több napig is szépen mutatnak, és nyári csokrok rendhagyó elemeként is megállják a helyüket. Az ökörfarkkóró nem igényel bonyolult gondozást, általában nem szenved kártevőktől és betegségektől, így még a teljesen kezdők is könnyedén megbirkóznak a termesztésével.

A mezei zsálya nálunk elsősorban a melegebb vidékeken fordul elő, különösen Dél-Morvaországban, valamint Észak- és Közép-Csehországban. Napos réteken, domboldalakon és utak mentén nő. Illatos levelei tőlevélrózsát alkotnak, ebből nő ki a néhány, kevésbé leveles, elágazó szár. A virágzatot feltűnő ajakos virágok alkotják, amelyek nagy vonzerőt jelentenek a méhek és poszméhek számára. A Swan Lake fehéren virágzik.

Eredetileg hazai vadon élő évelő, amely megtalálható nedves réteken, sekély vizekben vagy vízfelületek mocsaras szélén. Ősszel a levelek narancsvörösre színeződnek. A Blush a füzények között alacsonyabb fajta. Virágai tisztán világosrózsaszínek, így jól kombinálható más évelőkkel.

A szívvirágok őshazája Korea és Kína, ahol világos lombhullató erdőkben nőnek. A klasszikus kerti évelők közé tartoznak. Tökéletesen mutatnak a nosztalgikus hangulatú ágyásokban, a fehér változat beillik a természetes hatású erdei kertekbe is. Kedveltek a vízszintes vagy ívesen hajló szárakon lógó szív alakú virágaik miatt. Ezek a virágzás után egy idővel legyengülnek és visszahúzódnak, a növény minden ereje ekkor a gyökerekbe koncentrálódik, és ilyenkor a föld feletti részt teljesen levághatjuk. Az év hátralévő részében a szívvirágról a kertben tudomást sem szerzünk. Varázsára tavasszal emlékeztet minket újra. Vázában tökéletesen, legalább 7 napig eláll. Akkor szedjük, amikor a száron az első 3–4 virág kinyílt. Az alapfaj virágai rózsaszín-fehérek. Tavasszal a kihajtó hajtások rózsaszínes árnyalatúak.

A hunyorok örökzöld évelők, amelyek lassan növekvő, bőrszerű, sötétzöld levelekből álló töveket alkotnak. A szárak általában négy-öt virágot hoznak. Nagyon korán, már tél végén és kora tavasszal virágoznak. Vázába csak azután használhatók, miután a virág közepén feltűnő magházak képződnek és a virág beérik. Korábban hajlamosak hervadni, és a szárak nem tartják meg a virágot egyenes helyzetben. A növény minden része mérgező. A Double Ellen Yellow Spotted hunyor világos sárgászöld, félig telt virágokkal rendelkezik, amelyeken feltűnő, sötét borvörös pöttyözés látható.

A szellőrózsák ugyanabból a családból származnak, mint a boglárkák. Elegáns, hosszú, karcsú szárakon ülő virágaikkal képesek feldobni és beragyogni a késő nyári és őszi ágyásokat. Jól érvényesülnek a cserjecsoportok sötétebb hátterében, és egyúttal hálásak lesznek azok félárnyékáért. A Cseh Évelőkertészek Szövetsége az őszi szellőrózsát választotta a 2022-es év évelőjének. Vázában 7 napig bírja. A Whirlwind egy történelmi fajta, amelyet 1887-ben nemesítettek az USA-ban. Félig telt, tiszta fehér virága van, gyakran belső, megcsavarodott szirmokkal, növekedése kompakt, szigorúan felálló. A virágok nagyon ellenállóak.

Évelő verbénafaj Észak-Amerikából. Természetes élőhelyén nedves réteken, legelőkön és vizek mentén nő. Nagy vonzerőt jelent a méhek és pillangók számára. Bár nem túl hosszú életű, jó körülmények között önvetéssel képes fenntartani magát. Hosszú időn keresztül fokozatosan virágzik sok apró virággal. Az elvirágzott virágzatok is mutatósak, mind az ágyásokban, mind a csokrokban. A Pink Spires fajta erős, felálló habitusával és finom rózsaszín virágaival tűnik ki.

A Floristan White fajta hófehér virágai elegáns függőleges vonalakat és teljesen egyedi megjelenést hoznak a nyári ágyásokba. A díszcsorba a termesztők körében nagyon népszerű a különlegessége miatt, hiszen pontosan fordítva virágzik, mint a legtöbb más növény, vagyis a virágzat csúcsától lefelé, ami a találó, fentről virágzó népi elnevezést hozta számára. Természetes hazája az észak-amerikai préri, ahol nyílt, napos területeken nő, tápanyagdús és jó vízelvezetésű humuszos talajon. Pontosan ilyen feltételek lesznek ideálisak számára az Ön kertjében is. A vásárlóknak egyenesen fejlett cserepes palántákat küldünk, amelyek a földbe ültetés után gyorsan megfogják magukat, és hamarosan keskeny zöld levelekből álló, életerős töveket hoznak létre. Ennek az évelőnek a gondozása valóban igénytelen, és a kezdő kertészek is bátran belevághatnak. A növény hatvan-kilencven centiméter magasra nő, stabil szárai nem igényelnek támasztékot, a betegségek elkerülik, és megbízható fagyállósággal tűnik ki, mivel akár a mínusz harmincnégy fokos hőmérsékletnek is ellenáll. Az egyetlen nemkívánatos látogató a mezei pocok lehet, akit időnként vonzanak a gumói. A nyár közepétől kora őszig gyönyörködhet a virágzásában, amely a növényt a méhek, poszméhek és pillangók élő mágnesévé teszi. Az ágyásokban nagyobb csoportokban mutat a legjobban, és remekül megérti magát a díszfüvekkel. Virágai kiválóan érvényesülnek a virágkötészetben, mivel a vázában sokáig frissek maradnak, és minden csokrot feldobnak. Ősszel ráadásul érdemes a szárakat az ágyásban hagyni, mert a téli hatásuk is gyönyörű látványt nyújt.

A Flox, vagy más néven lángvirág, eredetileg Észak-Amerikából származó évelő. Az európai kertekben hamar nagy népszerűségre tett szert, és a 19. század óta szisztematikusan nemesítik. Klasszikus vágott virág, amely színes virágai mellett finom illatával is megörvendeztet. Akkor takarítjuk be, amikor a virágzat körülbelül fele kinyílt, így vázában akár 10 napig is eláll. Bár törekednek a legellenállóbb fajták nemesítésére, a flox továbbra is rendkívül érzékenyen reagál az éghajlati és talajviszonyokra, ezért gondosan kell kiválasztani a termőhelyet. A Nora Leight krémfehér-tarka leveleivel hívja fel magára a figyelmet, melyeket finom rózsaszínes-fehér, sötétebb szemű virágok egészítenek ki. Világos lombozatának köszönhetően képes megvilágítani a kert sötétebb zugait is.

A halvány kasvirág az észak-amerikai kontinens rendkívül érdekes préri évelői közé tartozik. Természetes környezetében nyitott, napos síkságokon nő, ezért a mi kertünkben is a leginkább közvetlen napfényben, szárazabb, jó vízelvezetésű talajban fejlődik. Ezt a fejlett palántát elég csak kiültetni az ágyásba, ahol megbízhatóan meggyökeresedik. Nem igényel támasztékot, játszi könnyedséggel ellenáll a kemény fagyoknak, és a gyakori betegségek, valamint kártevők is elkerülik, így ideális a kezdő termesztők számára. Június és július folyamán aromás virágokkal hálálja meg, amelyek világoslila és rózsaszín tónusú, szokatlanul keskeny és lecsüngő szirmokkal rendelkeznek. A feltűnő, szúrós közepek szó szerint mágnesként vonzzák a méheket és a poszméheket, maguk a virágok pedig meglepő módon ehetőek. A növény különösen a vidéki ültetésekben, díszfüvekkel együtt érvényesül. A kertészek és a virágkötők a sokoldalúságáért szeretik. A friss szárak körülbelül egy hétig szereznek örömet a vázában. A jellegzetes középső korongok ráadásul nagyszerűen megtartják formájukat, tökéletesen száríthatók téli dekorációkhoz, vagy az ágyásban is hagyhatók, ahol a hóréteg alatt lenyűgöző téli struktúrát hoznak létre.

A halvány kasvirág eredetileg a tágas és napos észak-amerikai prérikről származik, ahol ellenálló és hosszú életű évelőként nő. A Hula Dancer fajta finomságot és eleganciát hoz a kertekbe pasztell rózsaszíntől fehérig terjedő szirmainak köszönhetően, amelyek kecsesen lógnak lefelé, és a szél fújására táncoló alakokra emlékeztetnek. Tőlünk egy fejlett cserepes palántát kap, amelyet csak át kell ültetni egy vályogos vagy homokos, jó vízelvezetésű talajba, napos helyre. A kasvirág teljesen igénytelen, játszi könnyedséggel elviseli a kemény fagyokat, és a legtöbb betegség, valamint kártevő is elkerüli. A nyár folyamán mintegy nyolcvan centiméter magas, erős szárakon virágzik, illatos, szúrós közepei pedig megbízhatóan vonzzák a beporzókat a széles környékről. Kiválóan illeszkedik a természetes hatású és kavicsos ágyásokba, ahol fűfélék és más napfénykedvelő fajok oldalán találja meg a helyét. A virágok ráadásul ehetőek, és tökéletesen illenek a nyári csokrokba. Szüretelje őket teljesen kinyílva, és a vázában akár tíz napig is örömet okoznak. A szirmok nélküli virágkorongok nagyon újszerűen mutatnak az elrendezésekben, és könnyen ki is száríthatja őket a téli dekorációkhoz. A virágágyásban is érdemes hagyni néhány szárat télre, mert a havas korongok gyönyörű látványt nyújtanak.

A White Pearl csatavirág egy elegáns, ugyanakkor nagyon ellenálló évelő, amely a mi körülményeink között is gond nélkül áttelel. Az eredeti faj nedves élőhelyeken nő Európától egészen Szibériáig, ami ideális növénnyé teszi a humuszos és nedvesebb talajokba. Ha a kertben van olyan helye, amely nem kifejezetten száraz, a csatavirág életerős növekedéssel és bőséges virágzással hálálja meg. Levelei osztottak és olyan szabályosan helyezkednek el, hogy egy létra fokaira emlékeztetnek. Innen ered a népies neve: Jákob létrája. Június és július folyamán a levélcsomók fölött tiszta fehér virágokat hordozó szárak magasodnak, amelyeket finom sárga porzók díszítenek. A White Pearl fajta mintegy 80 centiméter magasra nő, és az évelőágyásokban nagyon szellős hatást kelt. Kiválóan illik a félárnyékos részekre, de a napfényt is elviseli, ha rendszeres öntözést kap. A virágok mágnesként vonzzák a méheket és más hasznos rovarokat. Florisztikailag a csatavirág tartóssága és dekoratív megjelenése miatt értékes. A szárakat abban a pillanatban vágjuk le, amikor a virágok első harmada már kinyílt, hogy a vázában a lehető legtovább – általában hét-tíz napig – bírják. A White Pearl virágok tiszta fehér színe könnyen kombinálható, nyugalmat és harmóniát visz a nyári kompozíciókba. A növény nem szenved kártevőktől vagy betegségektől, és azoknak a kezdő termesztőknek is alkalmas, akik igénytelen szépséget keresnek.

Az ismert gyógyhatású vasfű rokona, ez a fáradhatatlanul virágzó fajta ideális lágyító hangsúlyként évelő kiültetésekbe. Légies, átlátszó csomókat képez intenzív lila színeződésű szárakkal és apró levelekkel. A finom rózsaszín virágok egész nyáron át egészen őszig nyílnak. Lenyűgözően mutatnak ágyásokban és edényekben is. Angliában, ahol ezt a fajtát Bampton városa mellett felfedezték, jól áttelel. Nálunk a lehető legjobb termőhelyi feltételeket kell biztosítani számára. A méhek és pillangók körében is kedvelt.

Észak-amerikai prérilakó évelő, amely tökéletesen illik a természetes kertekbe. Világosrózsaszín, keskeny, vízszintesen szétterülő szirmai vannak sötét középső tárcsákkal.

Az ezüstös fellevelek és a hófehér virágok az Alba púpvirágot egy kihagyhatatlan szépséggé teszik a szárazságtűrő ágyásokban. Bár a botanikai név a kék jelzőt viseli, ez a fajta ragyogó fehérséggel fogja megörvendeztetni, amely gyönyörűen kiemelkedik a szürkészöld levelek alkotta tövek felett. Ez a növény a Földközi-tenger vidékéről származik, így az elégedett növekedéshez elegendő napsütést és főleg jó vízelvezetésű, homokos talajt igényel. A mi körülményeink között rövid életű évelőként viselkedik, de egy megfelelő élőhelyen szívesen elveti magát és megújul. A púpvirág nagy előnye a virágkötők számára nyújtott sokoldalúsága. Erős szárai predesztinálják a nyári csokrokba történő vágásra, ahol körülbelül egy hétig kitartanak, és a virágok, valamint a bimbók érdekes textúrájának köszönhetően kiválóan alkalmas szárított kötészetekbe és téli dekorációkba is.

A vadindigó Észak-Amerikából származik, a pillangósvirágúak családjába tartozik, és megjelenésében a csillagfürthöz hasonlít. Azzal ellentétben azonban nem szenved gombás betegségektől, és a meztelencsigáknak sem ízlik annyira. Kék virágain kívül éppen a nagy hüvelyek érdekesek, amelyek elvirágzás után még sokáig díszítik a növényt. Az észak-amerikai indiánok a gyökereket sebek fertőtlenítésére és lázcsillapításra, a leveleket pedig szövetfestésre használták. A vadindigónál a legfontosabb a türelem: időbe telik, mire teljesen megered és kifejleszti a hosszú szárazság és a tüzek túlélésére alkalmas, erőteljes gyökérrendszerét. Ezután nagyon hosszú életű. A 2019-es szezonban az év évelőjének választották.

A Canon Went gyújtoványfű egy finom megjelenésű, felálló, vékony szárú évelő, amely eredetileg a Földközi-tenger vidékéről származik. Bár első pillantásra törékenynek tűnik, ez egy ellenálló növény, amely gyönyörű függőleges hangsúlyokat teremt a kertben. Imádja a napos helyeket és a jó vízelvezetésű, akár homokos talajt, ahol a legjobban fejlődik. Egész nyáron át egészen őszig ismétlődően virágzik, így igazán sokáig fog örömet okozni. A Canon Went fajta apró, világos lazacrózsaszín árnyalatú virágokkal büszkélkedhet, amelyek miniatűr oroszlánszájakra emlékeztetnek. Levelei is finomak, szálasak és szürkészöld színűek. Az ágyásokban nagyszerűen kiegészíti a díszfüveket vagy más szárazságtűrő évelőket, amelyeknek könnyedséget és szellősséget kölcsönöz. Nagy vonzerőt jelent a beporzók, különösen a méhek számára is. Bár rövid életű évelőről van szó, megfelelő helyen megbízhatóan elveti magát, így hosszú éveken át gyönyörködhet benne. Ha szereti díszíteni az otthonát, örülni fog annak, hogy vágásra is alkalmas, és a vázában akár 14 napig is kitart.

A hosszúszárú nyúlfarkfű egy igénytelen és megbízható díszfű, amely struktúrát és színt visz a tavaszi kertbe abban az időszakban, amikor a legtöbb más növény még csak ébredezik. Természetes módon Délkelet-Európa napos vagy félárnyékos sziklás lejtőin és a világos erdők szélein nő, ahol tökéletesen alkalmazkodott a jó vízelvezetésű talajokhoz. Származásának köszönhetően rendkívül fagytűrő, akár a mínusz huszonnyolc fokot is kibírja, és nem fogékony a gyakori betegségekre vagy kártevőkre. Így még egy teljesen kezdő is gond nélkül nevelheti. A cserepes palántát csupán át kell ültetni a kiválasztott helyre az ágyásba, ideális esetben jó vízelvezetésű talajba, napos vagy enyhén félárnyékos részre. A növény hamar sűrű csomókat alkot, és elsősorban egyedi, kétszínű leveleivel vonzza magára a figyelmet. Ezek felső oldala hűvös kékeszöld árnyalatú, míg az alsó elegánsan szürkés. Ezekből a csomókból már márciusban erős szárak nőnek, amelyek szokatlan, sötét lila-fekete kalászokat hordoznak; ezek meglepő kontrasztot alkotnak a pasztellsárga és krémszínű porzókkal. A virágzatok egészen májusig kitartanak, és tökéletesen kiegészítik a tavaszi hagymásokat. Ráadásul a hosszú szárú, sötét tavaszi kalászok érdekes florisztikai elemet is jelentenek. Használhatók az első tavaszi csokrokba, ahol a vázában körülbelül egy hétig frissek maradnak, vagy hagyhatja őket megszáradni a tartós száraz kötésekhez.

A Linaria purpurea egy fáradhatatlan évelő, amely bíborvörös virágfűzéreivel júliustól egészen októberig ragyogóvá teszi a kertet. A Földközi-tenger vidékén honos, aminek köszönhetően kiválóan tűri a szárazságot és a szegényebb talajokat, amennyiben jó a vízelvezetésük. Légies bokrokat alkot, amelyek jól illenek a természetes hatású ültetvényekbe vagy kavicsos ágyásokba, ahol gyönyörű kontrasztot alkotnak a díszfüvekkel. Bár az egyes növények csak néhány évig élnek, megbízhatóan fenntartják magukat önvetéssel, így nem kell velük sokat törődnie. A gyújtoványfű nagyon értékes a méhek és poszméhek számára is, amelyek sűrűn látogatják. Erős és hosszú szárai miatt tökéletes vágott virágnak, a vázában pedig akár két hétig is friss marad.

A vadindigó (Baptisia) Észak-Amerikából származik, a pillangósvirágúak családjába tartozik, és megjelenésében a csillagfürtre – azaz a lupinra – emlékeztet. Azzal ellentétben azonban nem szenved gombás betegségektől, és a meztelencsigák sem szeretik annyira. Kék virágain kívül érdekesek a nagy hüvelytermései is, amelyek még elvirágzás után is sokáig díszítik a növényt. Az észak-amerikai indiánok a vadindigó gyökereit sebek fertőtlenítésére és lázcsillapításra, leveleit pedig szövetfestésre használták. A vadindigónál a legfontosabb a türelem, időbe telik, mire teljesen megered, és kifejleszti hatalmas gyökérrendszerét, amely alkalmas a hosszú aszályos időszakok és tüzek túlélésére. Ezután nagyon hosszú életű. A 2019-es szezonban az év évelőjének választották. Az elegáns, tiszta fehér 'Alba' levelei is valamivel világosabbak.

A közönséges harangláb sokoldalú évelő növény, amely megbízhatóan otthonra talál a vidéki és a modern stílusú ágyásokban egyaránt. A vadonban erdőszéleken és világos ligetekben nő egész Európában, ezért a kertben a napos vagy félárnyékos hely és a humuszban gazdag, átlagos vályogtalaj a legmegfelelőbb számára. Fő varázsa a szokatlan formájú virágaiban rejlik, de nagyon korán hajtó zöld levelei miatt is értékes, amelyek a tél után felébresztik a kertet. Tőlünk egy szépen kifejlett palántát kap cserépben, amelyet csak át kell ültetnie a kiválasztott helyre. Bár a növény mérgező, hatalmas értéket képvisel a kertészek számára. Termesztésével a teljesen kezdők is megbirkóznak, a kártevők elkerülik, és játszva túléli az akár mínusz harmincnégy fokos kemény fagyokat is. Május és június folyamán a hatvan-nyolcvan centiméter magas, erős szárakon finom virágok nyílnak, amelyek tipikus légiességet és könnyedséget visznek az ültetvénybe. A Kristall fajta egy nagyvirágú változat, amely tiszta fehér, feltűnő sarkantyús virágaival tűnik ki. Ezek megbízható mágnesként vonzzák a méheket, poszméheket és más hasznos beporzókat. Számoljon azzal, hogy kedvező helyen a harangláb nagyon szívesen elszórja a magjait, így gondoskodik a természetes hatású, vad állományokról. Jól érvényesül az évelőágyásokban, és magasabb cserjék aljnövényzeteként is. Ha szívesen bevisz egy darabkát a kertből az otthonába, a harangláb biztosan nem fog csalódást okozni. Tökéletesen alkalmas vágásra, és szokatlan struktúrát visz a tavaszi csokrokba. A friss virágok a vázában körülbelül hét napig szereznek örömet. Ha a virágok egy részét az ágyásban hagyja elnyílni, érdekes magházak képződnek, amelyek a virágkötők körében nagyon népszerűek a különféle természetes dekorációk készítéséhez, és jól is száríthatók. Csak a szárazabb hónapokban az esetenként fellépő lisztharmatra figyeljen, egyébként a növény szinte semmilyen ápolást nem igényel.

Az árvalányhaj virágai légiességükkel és finomságukkal hívják fel magukra a figyelmet az ágyásokban és a csokrokban is. Minden árvalányhaj imádja a teljes napfényt és a száraz, köves, jó vízelvezetésű talajt. Ahhoz, hogy az ágyásokban a legtermészetesebben mutassanak, érdemes több darabot lazább csoportokba ültetni más szárazságtűrő évelőkkel és hagymásokkal együtt. Így érvényesülnek igazán a szárak és a legkisebb szellőre is megmozduló virágzatok. A Ponny Tails árvalányhaj Mexikó, Texas és Patagónia sztyeppéiről származó faj. A hajszálvékony, finom levelekből álló sűrű, légies csomók lószőrre emlékeztetnek. A levelek zöldek, a virágok felé haladva szalmasárga színűek. Megfelelő termőhelyen magától is elszórja a magjait.

A hunyorok örökzöld évelők, amelyek lassan terjedő, bőrszerű, sötétzöld levelekből álló csomókat képeznek. A szárak általában négy-öt virágot hordoznak. Nagyon korán, már a tél végén és tavasz elején virágoznak. Vázába csak akkor használhatók, ha a virág közepén kialakultak a feltűnő magházak és a virág beérett. Korábban hajlamosak a hervadásra, és a szárak nem tartják meg a virágot függőleges helyzetben. A növény minden része mérgező. A Double Ellen Pink Spotted virágai teltvirágúak, halványrózsaszínek sötét borvörös foltokkal.

A Méhbalzsamok Észak-Amerika keleti részeiről származnak. Leggyakrabban utak mentén, cserjésekben és világos erdők szélén nőnek. Mézelő, illatos növények, amelyek kiválóan használhatók vágásra és a konyhában is. A Schneewitchen egy régebbi, jól bevált fajta, amelyet a mai napig a legjobb fehér virágúnak tartanak.

A sudárzsályák gyéren elágazó félcserjék, amelyek Afganisztántól Tibetig terjedő területekről származnak. Nyitott, napos, sziklás és köves élőhelyeken nőnek. Feltűnőek fehér, molyhos hajtásaik és szürkés, aromás leveleik. Napos ágyásokba, más szárazságtűrő évelők közé valók, ahol a téli hónapokban is érdekes struktúrákat alkotnak. A Little Spire egy kisebb növésű fajta, amely legalább 7 literes földtérfogatú cserépben is nevelhető.

Páratlanul leghosszabb virágzási ideje és teljes igénytelensége teszi a sarkantyúvirágot olyan növénnyé, amelyet az ágyásban minden termesztő értékelni fog. A sarkantyúvirág a napos Földközi-tenger vidékéről származik, ahol természetes módon a száraz és köves helyeket népesíti be. Nálunk ezért a teljes napfényt és a jó vízelvezetésű vályogos vagy homokos talajt kedveli a legjobban, amelyben gond nélkül átvészeli az akár mínusz húsz fokos kemény fagyokat is. Egy kifejlett palántát szállítunk Önnek cserépben, amelyből az átültetés után gyorsan egy kompakt, légies, körülbelül ötven centimétertől egy méterig terjedő magasságú bokor nő. A Snowcloud White fajta tisztán fehéren virágzik tavasztól az első őszi napokig, és illatos virágai szó szerint mágnesként vonzzák a hasznos rovarokat. A növény nem igényel támasztékot, a kártevők elkerülik, és könnyen elszórja a magjait, amivel kompenzálja rövidebb élettartamát. Légies felépítése miatt kiváló kiegészítője a nyári csokroknak. A bimbós állapotban levágott virágok a vázában körülbelül egy hétig frissek maradnak. A virágok és a levelek ráadásul teljesen ehetők, így hideg nyári ételeket is feldobhat velük.