Terebinth

A békabogyó megbízhatóan visz minden kertbe egyedülálló könnyedséget és finom struktúrát. Eredeti hazája a nyugat-kínai hegyi fennsíkok és cserjések széle, ahol természetesen más magas évelők oldalán nő. Törékeny megjelenése ellenére nagyon ellenálló növényről van szó, amely a legjobban félárnyékban vagy napon, jó vízelvezetésű, vályogos és humuszos talajban fejlődik, átlagos öntözés mellett. Egy már fejlett, cserepes palántát kap tőlünk, amelyet elég egyenesen az ágyásba ültetni. Amint megtelepedett, gond nélkül megbirkózik a mínusz harminc fok alatti kemény fagyokkal is. Gondozása ráadásul annyira egyszerű, hogy a teljesen kezdők is könnyedén elboldogulnak vele. A kártevők és betegségek elkerülik a növényt, és az egy métert is meghaladó magasság eléréséhez nincs szüksége támasztékra. A békabogyó látványos megjelenését nemcsak apró, szárnyalt levelei biztosítják, hanem elsősorban maguk a virágok. Ezek a nyár közepétől egészen őszig nyílnak a laza bugákban, a vékony, bíbor színű szárakon. Az egyes virágok finom lila árnyalatúak, amelyekből feltűnően kiemelkednek a sárga porzók. Az ágyásokban egy gyönyörű, légies csipkehatásról gondoskodnak, amely remekül kiegészíti más évelők nehezebb és teltebb virágait. A hosszú virágzás alatt a méhek és más beporzók is szívesen rátelepednek a növényre. Bár az egész növény mérgező, a kertben pótolhatatlan helye van. Ha szeret élő csokrokat készíteni, a békabogyó garantáltan örömet szerez. A vázába az apró virágokkal teli szárakat vágja le, amelyek szokatlan finomságot adnak az elrendezésnek, és a vízben körülbelül hét napig maradnak frissek. Szárításra a növény nem alkalmas.

A harangláblevelű borkóró egy elbűvölő évelő, amely úgy hat a kertben, mint egy bolyhos, színes felhő. Faji neve a leveleknek a haranglábbal való feltűnő hasonlóságára utal; finoman tagoltak, szürkészöldek és már a virágzás előtt is nagyon dekoratívak. Eredetileg ez a faj Európa és Ázsia nedvesebb, világos erdeiben és rétjein nő, ezért a kertjében is a napos vagy félárnyékos, humuszos és ki nem száradó talajt fogja kedvelni. Júniusban és júliusban a növény apró virágok fátylába burkolózik, amelyek elsősorban feltűnő, sziromlevelek nélküli porzócsomókból állnak. Ezek a bolyhos, lila és világos rózsaszín árnyalatú virágzatok rengeteg beporzót és méhet vonzanak. Akár az egy métert is meghaladó magasságának köszönhetően kiválóan illik az évelőágyások hátterébe, amelyeknek könnyedséget, magasságot és légiességet ad. A virágok vázába vágva is kiválóak, ahol frissek maradnak, és finom kitöltő anyagként funkcionálnak. Hosszú életű és teljesen télálló, kezdők számára is alkalmas növény, csak azt kell szem előtt tartani, hogy mérgező.