Orbáncfű

A hegyi orbáncfű aranysárga virágai megbízhatóan ragyogják be a kertet egész nyáron, egészen őszig. Ez a félcserje a Balkán hegyvidéki területeiről származik, ahol hozzászokott a változatos természeti körülményekhez. Kiválóan tűri a közvetlen napfényt, de félárnyékban vagy teljes árnyékban is szépen fejlődik, ahol más növények már nem boldogulnak. Szereti a jó vízáteresztő, agyagos vagy homokos talajt és az átlagos öntözést. A kapott gyökeres palántából gyorsan egy harminc centiméter magas, kompakt növény nő. Harminc-negyven centiméteres ültetési távolsággal hamar összefüggő takarást képez. Jellegzetes sárga virágai nyáron tele vannak beporzókkal és méhekkel. Virágkötők számára nem kínál vázába való virágokat, fő szerepe az évelő ágyásokban és cserjék alatti talajtakaróként érvényesül. Karózást nem igényel, kártevőktől nem kell tartania, és megbízhatóan ellenáll a mínusz huszonhárom fokos fagyoknak is. Néha a leveleken rozsdásodás jelenhet meg. Az ágyásban télen is dekoratív látványt nyújt. Mivel mérgező növényről van szó, óvatosság szükséges, ha házi kedvencekkel osztja meg a kertjét.

A közönséges orbáncfű aranysárga virágözöne elválaszthatatlanul hozzátartozik a cseh nyárhoz és a vidéki tájhoz. Ez az igénytelen évelő természetes módon napos hegyoldalakat, mezgyéket és szárazabb réteket népesít be, ami ideális jelöltté teszi az öntözés és gondozás terén minimális igényű kertek számára. Akár 70 cm magasra is megnő, és felálló, gazdagon elágazó bokrokat képez, amelyek a nyár közepén valósággal tele vannak apró, ragyogó, feltűnő porzójú virágokkal. Kiváló választás kezdő kertészek számára, akiknek megbocsátja a szegényebb és jó vízelvezetésű talajt is, teljes napon vagy félárnyékban. Díszítőértéke mellett az orbáncfű jelentős mézelő növény, amely hasznos beporzókat vonz a kertbe. A virágkötészetben is nagyszerűen érvényesül, frissen vázában néhány napig örömet okoz, de még gyakrabban szárítják téli dekorációkhoz és gyógyteakeverékekhez.