Fagyal

A fagyal mézelő fás szárú növény, amely alkalmas formált sövények kialakítására. Tűri a szennyezett levegőt és az árnyékolást is. Fekete bogyói nem ehetők, de a madarak számára vonzóak és ártalmatlanok. Nálunk természetes módon nő a világos vegyes erdőkben és cserjésekben. Csak a túl száraz talajokat kerüli. A 'Lodense' fajta magassága fél és egy méter között mozog. Sűrű és közepesen gyors növekedésű.

A közönséges fagyal egy abszolút klasszikus a sövények kialakításához, legyen szó szigorúan formára nyírt, vagy szabadon növő természetes falakról. Ez az eredeti európai cserje rendkívül alkalmazkodó és ellenálló, a mi körülményeink között a kemény fagyokat is elviseli, enyhébb teleken pedig gyakran megtartja sötétzöld leveleinek egy részét. Júniusban apró, krémfehér virágokból álló bugáival örvendeztet meg, amelyek intenzív illatúak, és szó szerint mágnesként vonzzák a méheket, valamint a pillangókat. Ősszel aztán fekete, fényes bogyókká alakulnak, amelyek ugyan az emberek számára nem ehetőek, de télen fontos táplálékot jelentenek a madarak számára, innen ered az elnevezése is. A csokrokba a virágzó gallyakat is felhasználhatja, később pedig a terméseseket is, amelyek a vázában nagyon sokáig kibírják, és érdekes strukturális elemet alkotnak. Ideális választás azoknak a kezdőknek, akik gyorsan szeretnének zöld akadályt vagy a kertnek egy igénytelen cserjeszintet kialakítani.

A Fagyal egy mézelő cserje, amely alkalmas formázott sövények kialakítására. Elviseli a szennyezett levegőt és az árnyékolást is. Fekete bogyói nem ehetőek, de a madarak számára vonzóak és ártalmatlanok. Japán fagyal néven is ismert.